Pocsaj Történelme

Pocsaj nagyközség a megye keleti szélén Debrecentõl 32 km-re a Bihari síkságon az Ér és a Berettyó találkozásánál terül el, közel a román határhoz. Területének legnagyobb része már a lösszel borított Érmellékhez tartozik. A honfoglalás idején a település Vata tulajdonában volt, majd lázadásának leverése után Salamon birtokába került, aki az Ákos nemzetség tagja volt. A XIII. végén került a község a pocsaji Pályi és az álmosdi Csire család birtokába, akik 1514-ig uralták a települést. Ekkor ölték meg Pocsaji Lászlót, az akkori birtokost.A település nevét 1291-ben említik írásos formában birtokadományozó levelek. 1425-ben Zsigmond királytól engedélyt kaptak az akkori birtokosok ún. "castellum" építésére, mely kõ- vagy favár építését jelentette.

Pocsaj történelmi térképe

A Rákócziak idején a település fejlõdésnek indult. 1629-ban hajdúkat telepítettek le, majd a Berettyó és az Ér folyók összefolyásánál kõbástyákkal és földsánccal megerõsített udvarházat építettek. A várban tartotta 1653. június 10-én az esküvõjét Bornemissza Anna és Apaffy Mihály, késõbbi erdélyi fejedelem. 1660-ban Szejdi Ahmed pasa megtámadta a várat és a települést Várad felé tartva. Május elején a pocsajiak a várból kitörve a török utócsapatokra támadtak és alapos pusztítást végeztek. Ezt megtorolta a pasa és 1660. május 9-én elpusztította a községet. Az új váradi pasa felismerte a község jelentõségét, így 1661-ben helyreállították a várat, illetve a hidat.

A Rákócziak után Pocsaj a kamara, majd 1732-ben a Dietrichstein család tulajdonába került. 1750-ben az egykori Rákóczi udvarház romjain vámházat építettek. Az 1738-1740 között dúlt pestisjárvány következtében a falu újra elnéptelenedett. Ez után telepítettek be görög keleti vallású románokat. 1831-ben, a községben újabb járvány, a kolera pusztított. 1822-ben vette meg a községet és a hozzátartozó birtokokat gróf Zichy Ferenc. Ez a család egészen az államosításig irányította a falutA XX. században a két világháború jelentõsen megtizedelte a falu lakosságát. A hõsi halottak emlékét a Szabadság téren lévõ emlékmű, illetve a köztemetõben lévõ kopjafa õrzi. Földtani, botanikai értékekben igen gazdag a település. Említésre méltó a földvár, mely ép formájával országszerte ritkaságnak számít.